Egy kert létesítésekor a következő alapvető szempontokat kell figyelembe venni: éghajlat, talaj, környezet. A kert képét befolyásoló tény...
Egy kert létesítésekor a következő alapvető szempontokat kell figyelembe venni: éghajlat, talaj, környezet. A kert képét befolyásoló tényezők még: a telek nagysága, fekvése és fényviszonyai. Minél jobban sikerül igazodni ezekhez az adottságokhoz, annál harmonikusabban simul bele a kert a környezetébe, és annál szebben fejlődik majd a növényzete. A kedvezőtlen hatásokra is reagálnunk kell valahogy, például szélfogó, árnyékoló vagy a kíváncsi tekinteteket távol tartó takaróelemek elhelyezésével.
Városi környezetben másként alakítja az ember a kertjét, mint egy kisebb településen vagy vidéken. A nyitott kerteket jobban bele kell illeszteni a környező tájba, mint a falakkal vagy magas sövénnyel körülvett telkeket. Kisebb kertek esetében fontos optikai tágítóeszköz lehet, ha átlátunk a szomszédok kertjébe. Az épületekkel szorosabban határolt vagy éppenséggel belső kert jellegű zöldfelületek kialakításakor egyedibb, akár kissé különc megoldások is szóba jöhetnek. Ilyen esetben inkább a speciális mikroklímához kell igazodnunk.
Hosszú távra tervezzünk!
A tervezés során gondoljunk egyúttal a későbbi alternatívákra is - ha az évek során igényeink megváltoznak.
A növények növekedése
Vegyük figyelembe, hogy a kis cserjék és fák tíz év alatt is tekintélyes méretűvé fejlődhetnek, 20-30 év alatt pedig gyökeresen megváltozhat egy kert képe, ha az árnyék és a terjeszkedő gyökerek elnyomják az aljnövényzetet. A túl sok és túl sűrűn ültetett fás növény ilyenkor komoly gond forrásává válhat, ezért mindig tartsuk be a szaküzletekben vagy a növénykatalógusokban megadott minimális ültetési távolságot - még akkor is, ha a sövény, a cserjecsoport vagy az évelőágy eleinte túl ritkásnak tűnik. A hézagokat egyszerűen ültessük be egynyári virágokkal, hagymás vagy gumós növényekkel!
Gondozási igény
A kertbe telepítendő növények kiválasztása során nem elhanyagolható szempont, hogy mekkora lesz a növények jövőbeli gondozási igénye. Minél többféle "témát" dolgoztunk fel a kertben, minél nagyobb a növényfajok száma, és minél kevésbé felelnek meg a körülmények a növények természetes adottságainak, annál több időt kell a gondozásukkal tölteni.
► Kevés gondozást igényel a kavicskert, melyet azonban csak napos és száraz területen hozhatunk létre.
► Könnyű gondozni a talajtakaró növényszőnyegeket is, melyek kevés esélyt adnak a gyomok szárba szökkenésének.
► Gondozási szempontból igénytelenek még azok a sövények is, melyeket nem kell rendszeresen nyírni, bár egy kisebb kertben nem mindig jut hely ilyesmire.
► Kevés gondozást igényelnek a kúszónövények, melyek beérik egy egyszerűbb támasszal is, vagy akár talajtakaróként is "bevethetők".
► Nagyobb odafigyelést igényelnek a hobbikertek, mivel a ritkaságok és különleges növénykombinációk csak gondos törődés mellett fejlődnek szépen.
► A konyhakert gondozása is sok munkával jár, főleg a zöldségkultúráké, melyeknek egy vegetációs periódus alatt a teljes életciklusuk lezajlik. Ugyanez vonatkozik valamennyi egynyári virágra és lágy szárú növényre is.
Jogszabályok
► Nagyobb átalakítások vagy komolyabb fa- és sövényültetési munkálatok előtt feltétlenül tudakozódjunk a kertekre vonatkozó jogszabályok felől.
► A kertekre vonatkozó törvények elsősorban a szomszédok jogaival foglalkoznak. A Polgári Törvénykönyv azonban nem minden felmerülő problémára ad egységes és határozott megoldást.
► A mezsgyetávolságról, a magassági előírásokról, a favédelmi szabályokról, továbbá a talaj- és vízvédelmi előírásokról a helyi önkormányzatok építési osztályai adnak felvilágosítást.
► A telekszomszédokkal felmerülő problémákat a legegyszerűbben civilizált párbeszéddel és egymás véleményének kölcsönös figyelembevételével oldhatjuk meg!
