Akár egy teljesen üres földdarabból akarunk új kertet kialakítani, akár egy meglévő, növényekkel benőtt területet alakítunk át, a feladat...
Akár egy teljesen üres földdarabból akarunk új kertet kialakítani, akár egy meglévő, növényekkel benőtt területet alakítunk át, a feladat nem lebecsülendő, és mindkét esetben előnyökkel és hátrányokkal is számolnunk kell.
Új kert építése
Sokakat kimondottan vonz a feladat, hogy saját elképzeléseiket követve az "első kapavágástól" kezdve maguk hozzák létre a kertjüket, ám ehhez többek között jókora adag türelemre is szükség van, mire a képzeletünkben megálmodott kert a valóságban is kialakul. Még szerencse, hogy az ehhez szükséges időt különböző módszerekkel valamelyest lerövidíthetjük, és kellemesebbé is tehetjük:
► Ha a kertünket nem nyírott sövénnyel, hanem különböző fásszárúakkal szeretnénk keretezni, akkor válasszunk egy-két gyorsan növő, megfelelő takarást biztosító cserjét vagy törpefát, hogy kertünknek kezdettől fogva legyen néhány látványosan fejlődő formai eleme.
► Az olcsóbb cserjékből a szokásosnál kissé sűrűbben mindjárt két példányt ültessünk egymás mellé, melyek közül az egyiket néhány év múlva nyugodtan eltávolíthatjuk.
► Két-három év alatt hasonló térhatás érhető el úgy is, hogy fémből vagy fából készült állványokat vagy pergolákat állítunk fel, melyeket gyorsan növő vagy egyéves kúszónövényekkel, pl. serleglonccal (Cobaea) vagy török babbal (Phasaeolus coccineus) futtatunk be, melyek hamar megteremtik a szükséges magasságú és sűrűségű zöldfelületet.
[post_ads]
TIPP:
A közepes magasságú talajtakaró cserjék közé függőleges látványelemként itt-ott ültessünk néhány kis koronájú magas törzsű fácskát, pl. cseregalagonyát (Crataegus laevigata), egy gömbkoronájú fehér akácot (Robinia pseudoacacia 'Umraculifera') vagy vérszilvát (Prunus cerasifera 'Nigra'), így erősítve a térhatást.
Felületkialakítás és növényültetés
Gyakran előfordul, hogy egy új telek esetén nem áll rendelkezésünkre a kellő mennyiségű pénz. Ilyenkor szorítkozzunk azokra a növényekre, melyeket keretre vagy állványra kell futtatni, és mivel ehhez több évre van szükségük, minél előbb el kell ültetni őket.
Néha kimondottan előnyös lehet, ha várunk egy kicsit, és nem akarjuk azonnal eldönteni, hogy hova mit szeretnénk ültetni. A kertek legszebb részei ugyanis csak bizonyos idő elteltével alakulnak ki. Az viszont nagyon fontos, hogy a kert egészének terve mindvégig meglegyen (akár a fejünkben, akár papíron), hogy a növényeket szépen sorban mindig a legmegfelelőbb helyre ültethessük.
A legcélszerűbb, ha az első évben zöldtrágyázással kezdünk, majd a második évben minél nagyobb felületen gyepet vagy virágos gyepet telepítünk. Ezután fokozatosan alakulnak ki a cserjék, rózsák és a többi növények számára alkalmas helyek. Ha a kertben építési munkákat is tervezünk, pl. kövezett utakat, kővel burkolt szegélyeket, lépcsőket, kiemelt ágyakat vagy díszmedencéket szeretnénk kialakítani, akkor erre minél előbb kerüljön sor, hogy megakadályozzuk a talaj későbbi tömörödését.
[post_ads_2]
Átalakítás
Ha egy növényekkel benőtt, régebben létrehozott kert kerül a birtokunkba, akkor annak már meglesz a maga egyéni atmoszférája, de valószínűleg több hátránnyal is számolnunk kell majd:
► A nagy fák nem csak árnyat adnak, hanem el is fogják a napfény jó részét - főleg a tűlevelűek. Ezek a fák a téli hónapok során is védelmet biztosítanak a betekintés ellen, ám mivel éppen ilyenkor amúgy is kevés a fény, minden még sötétebb lesz alattuk. Az aljnövényzet kialakulását ráadásul a nagyobb fák, különösképpen a lapos gyökérrendszerű fenyő- és nyírfélék kiterjedt gyökérzete is megnehezíti.
► Az is előfordulhat, hogy a régebben létrehozott kert alaprajza sem tetszik, vagy hogy a felszínét teljesen elborították az évelő gyomok, melyeket szinte lehetetlen kipusztítani. Ilyenkor már csak az átépítés segít, melynek része a felületfelosztás megváltoztatása, valamint a teljes talajcsere.
► Az arra érdemes növényállományt azonban meg kell menteni, és bele kell illeszteni az újonnan kialakítandó kertbe.
► A megfelelő minőségű talajt úgy is regenerálhatjuk, hogy egy nyáron át bársonyvirággal (Tagetes) kezeljük. Az új növények beültetése előtt azonban gondosan el kell távolítani az évelő gyomokat.
► Az idősebb fásszárúak alá lehetőleg ültessünk talajtakaró növényeket. A növényszőnyeg védi a talajt a kiszáradástól, de nagy szárazság idején kisegítő öntözést kíván.