A kert stílusa nem határozható meg mindentől függetlenül, igazodnia kell a ház építészeti jellemzőihez, a telek fekvéséhez, valamint a kö...
A kert stílusa nem határozható meg mindentől függetlenül, igazodnia kell a ház építészeti jellemzőihez, a telek fekvéséhez, valamint a közvetlen környezetéhez is - ugyanis csak így valósítható meg az a cél, melyet harmonikus kertkialakításnak nevezünk.
A kertépítésben két alapvető stílusirányzatot szokás megkülönböztetni:
► a formális, architektonikus vagy mértani stílust, melynek fő elemei az egyenes vonalak, a szimmetria és a mértani alakzatok, valamint
► a kötetlen, tájképi stílust, mely fő elemeit a természet formavilágából kölcsönzi.
Tiszta formájában mindkét stílusirányzat meglehetősen ritkán figyelhető meg, ám különböző arányú keveredésük annál gyakoribb. E két irányzat elegyítésével izgalmasan kiaknázható a művi és a természeti formák közötti kontraszt.
Formális vagy kötetlen?
Vannak olyan kerttípusok, melyekhez jobban illik az egyik - vagy éppen a másik - stílusirányzat.
► A vidéki jellegű parasztkertben például nagyszerűen mutatnak a mértani formájú, falakkal és sövényekkel határolt ágyak, amint azt a kolostorkertek példáján is láthatjuk. Ha kevésbé ragaszkodunk a szigorú formai elemekhez, akkor ez a téma a tisztán vidéki jellegű kertben is nagyszerűen megvalósítható. A formális alapszerkezet alkalmazási lehetősége szinte mindig adott.
► Egy tájképi stílusban kialakított vízikert teljesen természetes benyomást kelthet, ha a környezete tág, nagyvonalú terekből áll, és hasonlóan természetes karakterű. Egy szűk városi kertben azonban inkább tisztán architektonikus kialakításra kell törekednünk.
► A játék és szabadidős tevékenységek számára a szigorúan formális szempontok alapján létrehozott kert csak akkor nyújt megfelelő keretet, ha emellett kellően tág tér is rendelkezésre áll, mellyel elkerülhető, hogy a funkciók között konfliktusok keletkezzenek.
[post_ads]
Formális kialakítás
A mértani formájú elemek még a legkisebb kertek esetében is jó megoldást kínálnak. A szabályos formarendben kialakított kerthez lehetőleg minél tökéletesebben sík felületekre van szükség. Ahol ilyenek nincsenek, ott teraszok is kialakíthatók, ami sok esetben kellemesen vonzó alternatívát jelent.
► Az architektonikus jellegű kert felületkialakítása során a derékszög, a négyzet, a félkör, valamint az ellipszis és a háromszög jöhet számításba. A modern kertekben a tiszta, szigorúan szabályos vonalak uralkodnak.
► Ugyanez vonatkozik a kert terének vertikális (függőleges) kialakítására is. A tiszafából és puszpángból, vagy akár fagyalból, magyalból nevelt piramis, a kúp és a gömb alakú bokrok a fa- és kőalakok mellett a téralakítás fontos elemei. Ezen elemek szabályos, lineáris vagy rácsszerű elosztása a sarokpontokban, kereszteződésekben megteremti a kívánt nyugalmas hatást.
► A formális kialakítású kertek további fontos lineáris elemei a térelválasztóként alkalmazott sövények, az utak, melyek a tekintet irányát meghatározó tengelyként is működnek, valamint a más elemeket befoglaló alacsony szegélyek. A sövények a fentieken kívül a tér tagolásának is fontos eszközei. Az ágyak és kerti utak egyaránt szegélyezhetők növényekkel és élettelen anyagokkal.
TIPP:
Az architektonikus kertekben az örökzöldekből kialakított sáv- és oszlopszerű struktúrák télen is kellemes látványt nyújtanak.
► A formális kialakítás és a tér mértani tagolása nem a szimmetria szinonimája. Ahhoz, hogy a kert két felét egymás tükörképeként alakíthassuk ki, az egész ingatlannak szabályos architektúrával kell rendelkeznie, melyhez a kert tengelyei igazodhatnak. A formális, ám aszimmetrikus kialakítás viszont számos kertben megvalósítható, de a kert vonalvezetését ilyenkor is az épület hangsúlyos, statikus elemei (ajtók, ablakok) határozzák meg.
[post_ads_2]
Kiültetés
A szigorúan formális kialakítású kertek vonzereje az általuk keltett nyugodt és kiegyensúlyozott benyomásban rejlik. A vízszintes teret gyepfelületek, kőlapokkal vagy kaviccsal burkolt síkok határozzák meg. Ezekbe ágyazódnak bele, vagy ezeket szegélyezik a mértani alakú ágyak.
A függőleges struktúrákat a korábban említett nyírott sövények és fás szárú növények alkotják. Dézsában nevelt magas törzsű rózsák és más növények, például muskátli (Pelargonium), sétányrózsa (Lantana) vagy ólomvirág (Plumbago) is szegélyezhetik az utakat. Az alájuk ültetett egységes növényállomány, például fülesternyéből (Lobularia) - vagy rózsák esetében a levendulából - fokozza hatásukat, ráadásul csökkenti a gyomirtással járó feladatok mennyiségét is. Aki szeretné összekapcsolni a merev formákat, az élénkséget és a sokszínűséget, az a rácsszerűen kialakított ágyakat különféle évelőkkel és/vagy egynyári virágokkal ülteti be, így majd gyönyörködhet az egymásba átmenő vonalak vonzó kontrasztjában. Egy kisebb fal, egy medence vagy egy szegély merev jellegét egy-két növénnyel könnyedén megbonthatjuk, és lágyabb hatást érhetünk el.
Épített elemek
► A kert süllyesztett kialakítású részei lehetővé teszik, hogy felülről pillanthatunk le rájuk, így hatásuk jobban érvényesül.
► A lugasok, pavilonok, de néha még egy magányos pad helye is a kert valamelyik optikai tengelyének végén van.
TIPP:
Kellemes és egyben izgalmas stíluskombinációk adódnak abból, ha az épített elemek mértani vonalait a növények lágyan ívelő kontúrja veszi körül.
► Az épített elemeket is tartalmazó kertben a sétautak gyakran fontos tengelyeket is alkotnak. Például a kertkaputól a házhoz vagy oldalirányú összekötőelemként a távolabb kialakított ülőhelyhez vezető sétalugas jelentősége ilyenkor még nagyobb
► A szimmetrikus elrendezésű kert középpontját gyakran egy kerek, ovális vagy négyszögletes felület teszi még hangsúlyosabbá. Ezt a felületet vízmedenceként vagy akár virágágyként is kialakíthatjuk.
► A formális kialakítású kertek hatását fokozó klasszikus elemek a ház vagy a kerti fal melletti, szellős lécrácsok, melyeket gyümölcsfák vagy kúszónövények varázsolnak zölddé.
Kötetlen formájú kialakítás
Ez a kertépítési stílus a természet formáiból merít ihletet magának, példaképe pedig a természetes táj. A szigorúan formális kialakítással szemben a kertépítő ebben az esetben lágy, ívelt vonalakkal dolgozik. Jó példa erre a természetes tó, mely építés közben még nem más, mint csúf, amőbaszerű mélyedés - a természetes betelepítésnek köszönhetően azonban egy-két év múlva olyan látványt nyújt, mintha a természet alakította volna ilyenné.
Ugyanez figyelhető meg a fás szárú növényekből kialakított szegélyek esetében is. Az újonnan kialakított növényágy kontúrjai néhány év alatt eltűnnek, mivel az ágyak túlnyúlnak rajtuk, csakúgy, mint az aljnövényzet évelői, és a szegélyek helyét fokozatosan egy új, természetes vonal veszi át.
A kerti díszítőelemekkel, mint a szoliternövények, szobrok, kövek - a formális kialakítású kerttel ellentétben, amelyben egészen tudatosan, ellenpontozásként használjuk őket - a kötetlen jellegű kert kialakítása során meglehetősen csínján kell bánni.
Az ülőhelyeket, a kerti tavakat és a görgetegkőcsoportokat is a harmóniát szem előtt tartva illesztjük bele a környező növényzetbe.
A formák, színek és anyagok természetessége mindennél fontosabb szempont. Ez a koncepció érvényesül a kert felületeinek kialakítása során is. Nem ritka, hogy a meglévő síkokat kissé "megdolgozzuk", egyrészt, hogy természetesebb hatást keltsenek, másrészt hogy a kertet optikailag megnöveljük. Ennek során természetesen igazodnunk kell a kert környezetéhez, hogy alkotásunk harmonikusan illeszkedjen a tájba.
Ott, ahol a kert több oldalról szorosan körül van zárva, az az elv nem érvényes, bár a kötetlen formájú kialakításnak ebben az esetben is az a célja, hogy a geometriai formák határolta teret - az architektonikus stílussal ellentétben - ne tegye egyértelműen érzékelhetővé, hanem éppen ellenkezőleg: elrejtse a szabadon növekedő fás és kúszónövények mögött.
Az apró, sorházi kertekben aligha van mód ilyen nagyvonalú térkezelésre - azonban legalább a kert hátsó végének oldalsó részében célszerű a szomszédokkal közös megoldásra törekedni. Még ha a kerítésről nem is mondhatunk le, itt-ott mindenképpen igyekezzünk biztosítani az átláthatóságot. A kert határát alacsony cserjékkel vagy egy virágággyal is jelezhetjük.
Amennyiben nem szabdalják sövények, akkor a kisméretű kert egyetlen pillantással áttekinthető. Kötetlen formájú kialakítással ugyanazt a felületet sokkal titokzatosabbá, ugyanakkor látszólag nagyobbá is tehetjük.
A természetes hatásról rabatt- és szegélyágyak szabadon ívelő vagy növényekkel benőtt körvonalai, díszcserjékből kialakított sövények, terméskőből készült utak, falak és ülőhelyek, rejtett zugok és meghitt sarkok gondoskodnak.
